Minden nagy nemzet naptárában szerepel legalább egy piros betűs nemzeti ünnep, ezt pedig mi, magyarok augusztus 20-án ünnepeljük. Ma ezt az Államalapítás ünnepeként tartjuk számon, azonban a neve, az apropója, és az ünneplés formája is korszakról korszakra változott. Nincs ez másképp napjainkban sem, amikor az év két legikonikusabb pirotechnikai parádéjának egyike, az augusztus 20-i tűzijáték újra viták kereszttüzébe kerül.

Annyi bizonyos, hogy ha visszatekintünk az ünnepi tűzijátékok történetére, bőven találunk érdekességeket és fordulatokat. Spoiler: volt már betiltva, és volt már, hogy a legtrendibb szórakoztató pirotechnikai eszközökkel komponálva alakítottak ki fergeteges műsort a szervezők – gyakran az aktuálpolitikai igényekhez igazítva. A Szent István napi tűzijáték történetisége már önmagában egészen bulváros fordulatokat hordoz magával, ahogy más augusztus 20-i hagyományok. Például szerinted a tűzijáték volt előbb, a Szent Jobb-körmenet, az országos díjátadások vagy az Új kenyér ünnepe? 

Tarts velünk, kutassuk fel együtt az archív felvételeket és a korabeli feljegyzéseket, nézzük meg, hogyan számoltak be a tűzijátékról a korabeli híradók, hogyan örökítették meg a pillanatot korabeli honfitársaink, és ismerd meg velünk az augusztus 20-i tűzijáték izgalmas történetét!

 

Mikor vált a nemzet ünnepévé augusztus 20.?

István királyunk szentté avatása már 1083. augusztusában megtörtént, azonban több száz év telt el, mire ez az esemény meghatározóvá és egy nemzetet összetartó ünnepé vált. Ez a pillanat Mária Teréziához köthető 1771-ben, munkaszüneti nappá pedig Ferenc József császár tette 1891-ben.
Szent István ünnepéről aztán több mint egy évszázadon át születtek feljegyzések. Volt azonban két nagyobb szünet is…

Az 1848-as forradalom leverése után elmaradtak a Szent István-ünnepek. 1860-ban próbálták meg újra feléleszteni a hagyományokat, amikor egy pirotechnikai show keretében Szigetvár ostromát szerették volna tűzijátékok felhasználásával bemutatni. A programot azonban lefújták, ami óriási közháborodást keltett. Feljegyzések alapján a műsorra akkora igény volt, hogy egyesek csalódottságukban törni-zúzni kezdtek.

Az 1900-as évek első felében aztán újra központi fókuszba került Szent István emléke. A koreográfia része lett a nemzeti zászlófelvonás és a körmenet. 1937-ban már nem csak egyszerű tűzijátékkal ünnepelt az ország, de egy 50 méteres keresztet is megvilágítottak bengáli fáklyákkal, a tűzijátékokat pedig ekkor már zenei aláfestés kísérte. Az eseményről a korabeli Filmhíradó is beszámolt:

Filmhíradó, 1937. augusztus

1938-tól aztán törvénybe is iktatták a Szent Istvánról megemlékező ünnepet. A hagyománynak fontos része lett a tűzijáték. A II. világháború alatt azonban az ünnepek pár évig ismét elmaradtak.

1946. augusztus 20-án egészen más attrakció kapota a hangsúlyt ezen a napon: ekkor avatták fel ugyanis a háború után elsőként újjáépített Szabadság-hidat, mely elődjének egyes darabjait 2026 nyarán éppen a Duna alacsony vízállásának köszönhetően láthatjuk újra a felszínről. 

Az esti tűzijáték 1947-től tért vissza, majd végül 1949-ben, immár az Alkotmány ünnepeként kapott újra figyelmet augusztus 20. egy másik hatalom berendezkedésének másféle politikai retorikájába illesztve. Bár a tűzijátékok visszatértek, rövid időn belül új sorsot ítélt az attrakciónak a vezetés, majd az 1956-os forradalom után 10 évre teljesen betiltották az ünnepet.

Fotó: Fortepan / Keveházi János, 1955, Tűzijáték az Erzsébet-híd felől

A változás 1966-ban jött el, amikor egy hirtelen fordulattal újra nagy figyelmet kapott az ünnep és az ünneplés: nem csak a tűzijáték tért vissza, de kibővült a rendezvénysorozat. Például tudtad, hogy ugyanekkor kezdődött a Debreceni Virágkarnevál hagyománya? Ebben az évben lettek az ünnep részei a vízi parádék, légi bemutatók, az állami díjak kiosztása és egyéb kulturális programok.

Fotó: Fortepan / MHSZ, 1970, Tűzoltóhajó piros-fehér-zöld vízsugárral

Filmhíradó, 1970 augusztusa

1991-től az Államalapítás ünnepeként tartjuk számon augusztus 20-án, és a nagyszabású ünneplés a tűzijáték show-val együtt azóta is az eseménysorozat szerves része. A 2000-es években pedig egyre többet és többet költ rá az állam. A tűzijáték további szórakoztató pirotechnikai bemutatók és fényjátékok színesítik, egészen napjaink dróntechnikájáig. A több száz repülő-zúgó szerkezet pedig 2026-ban pedig ellopja a showt a hagyományos tűzijátéktól az állami eseményen.

 

Hogyan alakult át az augusztus 20-i tűzijáték?

Bár a rendszeres tűzijáték parádékat 1927-től jegyzik, már korábbról is vannak erről szóló feljegyzések. Bizonyos, hogy már 1829-ben is egy nagyszabású augusztus 20-i tűzijáték show tartotta lázban a magyarokat. A nézőközönségnek sokáig a pesti rakpart biztosított helyszínt, ugyanis a tűzijátékokat egészen a 2000-es millenniumi tűzijátékig a Gellért-hegyről indították. 

Fotó: Fortepan / MHSZ

A tűzijáték bemutatót a 30-as évektől kezdve kísérte zenei parádé, majd ahogy a politikai hatalmak felfedezték a tűzijátékban rejlő propaganda-lehetőségeket, sorra épültek be az augusztus 20-i tűzijáték show-ba további fény- és pirotechnikai elemek, melyeket alakzatok kirajzolásához használtak, vagy valamilyen mozzanatnak biztosítottak jelentősebb hangsúlyt.

Filmhíradó, 1973 augusztusa

A 2000-es évektől a kilövés helyszíne már nem a Gellért-hegy, hanem a Duna. A rakétákat hajókról és Budapest hídjairól lövik a magasba. 2025-re már a legszínesebb pirotechnikai termékek bemutatója kíséri az attrakciót, mint a Dunán úszó görögtűz, tűzmozsarak, római gyertyák, szikraszökőkutak, lángeffektek, villanók és durranók.

Az augusztus 20-i tűzijátékot számos esemény tette próbára az elmúlt korszakokban: maradt már el háború, tiltás, rossz időjárás, sőt 2020-ban még világjárvány miatt is. Volt olyan is, hogy egyszerűen elhalasztották, és ideálisabb körülmények között tartották meg egy későbbi napon. Az attrakció azonban annyira ikonikus, hogy újra és újra visszatér az ünnepi programba az elmúlt száz év során.

 

Ki volt az a Petróczy Gyula alezredes?

Hogy az augusztus 20-i tűzijáték hogyan alkalmazkodott az aktuális hatalom kívánsága szerint, arra aligha találunk jobb példát Petróczy Gyula alezredesnél. Ő volt ugyanis a felelős látványtervezője az 1938-as és az 1948-as tűzijátéknak is.

Míg 1938-ban villanyégőkből egymás mellett világította meg Magyarország trianon előtti és utáni térképét, 1948-ban már a Magyar Dolgozók Pártjának logójának megjelenítését komponálta.

 

Amikor április 4. lett az új augusztus 20.

Egy másik mozzanat, ami a legjobban megörökíti a tűzijáték bemutatók legendás kifejező erejét és összefonódását az államünnepekkel, hogy 1952-től az augusztus 20-it tűzijátékot az akkori politikai berendezkedés egyszerűen áttette április 4-re, hogy a Felszabadulás napi megemlékezés attrakciója legyen.

 

Filmhíradó, 1953, Április 4-i ünnepségek Budapesten tűzijáték parádéval

 

A tűzijáték vagy a kenyér ünnepe: melyik volt előbb?

Ha a nagy augusztus 20-i hagyományokat szemlézzük, a Szent Jobb-körmenet, az állami kitüntetések kiosztása és az új kenyér ünnepe is az eszünkbe jut. De vajon mikor lett az ünnepi képlet része a kenyér?

Aki a dolgozó munkások eszményéből indul ki, hamar egy kommunista berendezkedést sejthet a háttérben. Ez azonban csak az igazság egyik része. A munka gyümölcsének mítosza valóban egy jól adaptálható történet volt, amit 1948-tól és 1949-től illesztett be az augusztus 20-i hagyományok közé az akkori államvezetés. Az aratás ünnepe azonban már korábban is jelen volt, hiszen ez az időszak éppen egybeesik a búza aratásával, ami egyben a kenyérsütés szimbolikus időszakává teszi. A 19. század végén Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére országszerte szerveztek aratóünnepeket. Ezeknek azonban eredetileg politikai, gazdasági és társadalmi funkciójuk volt, például az aratósztrájkokkal kapcsolatos feszültségeket mérsékelték.
A történet tehát csavaros. Vannak beszámolók augusztus 20-i tűzijátékókról már aratóünnep előtti időszakokból, és maga az aratóünnep mint az új kenyér ünnepe jóval később lett kifejezetten az augusztus 20-i hagyomány része, mint a tűzijáték parádék.

 

…és az új hagyományok

Augusztus 20. hagyományvilága pedig azóta is bővül. 2007-től például bekerült a tradíciók közé az Ország Tortája, a 2020-as évektől pedig drónshow is az éjszakai attrakciók részét képezi.

 

Nemzeti tudat az otthonodban augusztus 20-án

Bárhogyan is alakul az idők során az augusztus 20-i ünnep eseménysorozata, nemzeti hovatartozásunk és történelmünk tiszteletadásához sosem kell a pesti rakpartig mennünk. Mindannyian együtt ünnepelhetünk országszerte, hiszen az augusztus 20-i tűzijáték hagyományát bárki tovább örökítheti egy saját kis tűzijáték show keretében. Az F2 besorolású rakétákat felnőttek egész évben vásárolhatják és felhasználhatják. A Dirr Durr webshop képzett szakmai csapata pedig szívesen segít neked a megfelelő termékek kiválasztásában, vagy akár egy nagyobb helyi rendezvény lebonyolításában.

Kiemelt fotó: Fortepan / Bojár Sándor