Impozáns fényjáték az égbolton államünnepeken, szilveszter éjszaka, vagy a legemlékezetesebb családi eseményeken. A tűzijátékok bármely alkalomnak felemelő hangulatot biztosítanak, de gondolkodtál már azon, hogy vajon mitől színesek a tűzijátékok? Milyen árnyalatokban játszott a legeleső tűzijáték – sőt, egyáltalán volt már akkoriban színe? 

Most elkalauzolunk egy kicsit a kulisszák mögé.

 

Mikor lettek színesek a tűzijátékok?

A korai, fejlett kínai írásoknak köszönhetően tudjuk, hogy a tűzijáték őshazája Kína volt a 800-as években. A helyiek nagy találmánya volt a puskapor, melyet aztán bambuszcsövekbe töltöttek és elégettek.

Ezek az első pirotechnikai eszközök azonban nem a fényjátékról, hanem sokkal inkább a hangos csattanásokról és robajokról voltak ismertek. Ezek a pukkanások rituális célt szolgáltak, amivel az ártó szellemeket tartották távol a kulturális ünnepségeken, mint például a kínai holdújév kezdete.

Bár a kínai mesterek is kísérleteztek a láng színezésével még a 14. század környékén, az a káprázatos tűzijáték színvilág, amit ma ismerünk és csodálunk, már az európai vegyészmérnökök vívmánya.

Kik válhattak Európában a tűzijáték telepítésének nagy mestereivé, ha nem a reneszánszkort ünneplő olaszok? A tűzijáték a királyi udvarok látványosságává vált, és nagy volt a verseny, ki tud fellőni több, szebb, látványosabb rakétát.

Bár eltérő színek ekkor még nem voltak, a mesterség a déli olasz tartományok sajátjává érett, majd a 19. században a kémia és a vegyészet robbanásszerű fejlődésével elkezdték rendszeresen használni a fémsókat, és megszülettek a maihoz hasonló tűzijáték rakéták.

A ma vásárolható tűzijáték termékek apró kis golyócskákat rejtenek: ezek a csillagok, melyek három fő összetevőből állnak össze:

• Oxigén az égés táplálásához
• Üzemanyag, ami tulajdonképpen elég az égbolton
• Színező fémsók, melyek befolyásolják a láng színét

Amikor egy tűzijáték rakéta felrobban az égen, ezek a kis csillagok repülnek szét az égen. A fémsóknak és vegyületeknek köszönhetően pedig változatos színvilággal emelik az ünnepségek hangulatát.

Miután az európai vegyészek megismerték és leírták a színes égés összetevőit és körülményeit, az olasz tűzijáték mesterek gyakorlatilag azonnal adaptálták a felfedezést, és a színes pirotechnika ezután gyorsan elterjedt. Magyarországon már az 1848-as forradalom előtt ismerhették az emberek, és már akkor államünnepekhez kötötték őket. A feljegyzések szerint az egyik első színes tűzijáték Magyarországon éppen az 1829-es Szent István-napi tűzijáték volt. Ezzel feltehetőleg az ikonikus amerikai függetlenség napi tűzijátékokat is megelőzte, melyek egész addig alap narancssárga színűek voltak, és valamikor az 1830-as évektől használtak csak az USA-ban színezett tűzijátékokat.

 

A magyar zászló színei az égbolton – piros, fehér és zöld színű tűzijátékok

Akár egy augusztus 20-i államünnepséget, akár egy március 15-i megemlékezést tart egy magyar város vagy közösség, a nemzeti színekben pompázó tűzijátékok épp úgy erősítik a nemzeti öntudatot és hovatartozást, mint a szív felett viselt kokárda. De melyek azok az elemek a Mengyelejev-táblázatban, melyekkel a nemzeti lobogónk színeit az égboltra költöztethetjük a szórakoztató pirotechnika révén?

• 🔴 Piros tűzijáték: a piros színt stronciumvegyületek adják, és ez volt az egyik első szín, amit kikísérleteztek.
• ⚪ Fehér tűzijáték: ezt a színt több kémiai elem révén is elérhetjük, mint az alumínium, magnézium vagy a titán.
• 🟢 Zöld tűzijáték: szintén az egyik első szín volt a szórakoztató pirotechnikában, melyet báriumvegyületekkel sikerült elérni.

 

Melyek a legritkább tűzijáték színek?

Talán az olasz és a magyar zászló színeinek hasonlósága szerepet játszott abban, hogy nemzeti színeinket már az elsők között az égboltra lőhettük tűzijáték rakétákban. Ma már megszokottak lettek számunkra ezek az árnyalatok, de vajon mi az, ami a mai napig ritkaságszámba megy?

• A legnehezebben előállítható színek egyike egészen meglepő. A lila szín előállításához komplex arányok szükségesek, ami a kálium és a stroncium szakszerű keverésével érhető el.
• Ennél is nehezebb az azúrkék színű tűzijátékok készítése, mivel a kék színt kölcsönző réz rendkívül érzékeny a hőmérséklete. Ha túl meleg, a kék színt adó vegyületek nagyon gyorsan szétesnek. Ha pedig túl hideg, a robbanás és az égés nem lesz elég fényes. Az apró árnyalatok létrehozása így még precízebb tervezést és összeállítást igényel.

 

Színek más szórakoztató pirotechnikai eszközökben

A színek azonban nem csak az égboltra lőtt éjszakai tűzijáték rakétákban fontosak. Számos más pirotechnikai eszköz használ hasonló vegyületeket a színek eléréséhez – vegyük csak például a piros vészjelző fényeket, vagy a szurkolók körében és autós sporteseményeken népszerű bengáli fáklyákat, füstöket és nappali tűzijátékokat.

Ha te is szeretnéd nemzetünk színeiben ünnepelni történelmünk legfontosabb évfordulóit március 15-től augusztus 20-ig, böngészd szórakoztató pirotechnika kínálatunkat a Dirr Durr webshopban.